BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »

Rendszeres olvasók

2010. június 30., szerda

3.fejezet-OKI

(Szintia szemszöge)
Reggel amikor felkeltem Réka még aludt. Idegesen álltam a tükör elé amikor már az 1000.ruhát próbáltam fel. Egy pillanatra megfordult a fejembe, hogy felkeltem Rékát, de azért ennyire nem lehetek önző. Szóval egyedül kell boldogulnom, sebaj menni fog ez. Az újságíróknak be kell olvadniuk a környezetükbe szóval valami hétköznapi ruha kell. De mi van, ha a többiek valami giccses picsát várnak? Megvan az egyik diszkó felsőmet fogom felvenni csini kiegészítőkel és egy lágy sminkel. Sima cső farmert vettem fel és hozzá egy lila diszkó felsőt. A karomra húztam egy 7soros lila giccses karkötőt és felvetem egy lila köves hosszan logós fülbe vallott. A nyakamba vettem egy ezüst nyakláncot amibe volt egy lila kő és egy ezüst gyűrűt is felvettem. Miután a ruházattal végeztem a sminkes tükör elé álltam amit még a szüleimtől kaptam a sok nyavalygás miatt, hogy a fürdőszobai tükör nem alkalmas a minőségi sminkelésre. A kedvenc lila szemhéjfestékem 3árnyalatátt használtam kifelé haladva egyre halványodott. Egy fekete szemceruzát is használtam és a Rékától kapott lila szempillaspirálommal koronáztam meg a sminkemet. Tökéletes. Némán lementem a lépcsőn enni, majd feljöttem fogat mosni, bár ennek ellenére a kocsiban bekaptam egy rágod, hogy majd ott kiköpöm. a kocsival villámként süvítettem át a városon, majd megálltam a parkolóban ami a OKI előtt volt. Vetettem egy gyors pillantást a visszapillantó tükörbe, hogy megnézzem, hogy nézek ki. Amit láttam az megnyugtatott. Egy magabiztos lány találó sminkel. Kiszálltam az autómból és bementem az épületbe.A portán kértem útbaigazítás, hogy mégis hova menjek, mert ez az épület hatalmas volt és tele van termekkel. Ahova nekem mennem kellet az a 4.emelet 416os terem volt. Idegesen megálltam az ajtó előtt és több percig bátorítottam magam, aztán benyitottam. Ami fogadott attól majdnem lehidaltam. Egy hatalmas és egyben gyönyörű terem volt tele nyüzsgő és gépelő emberekkel. Mindenki elegánsan felöltözve. Azonnal kitűntem a tömegből. Remek, szóval totálisan sikerült elszúrnom, hogy hogyan is kéne kinéznem. Elindultam a terembe keresni valakit, hogy megkérdezem mit is kéne csinálnom. A nagy zavarodottságba neki mentem egy férfinek is.  
-Óóóó, nagyon sajnálom nem figyeltem.
-Á, semmi baj. Maga új itt?
-Igen és tudja nem nagyon tudom mégis hova kéne mennem. ma lenne az állás interjúm.
-Hát akkor nagyon rossz helyen van. Az állás interjúk az 1.emeleten szoktak történni.
-A portán azt mondták ide kell jönnöm.
-Maga melyik állásra jelentkezett, ha szabad tolakodónak lennem.
-A kiegészítő sztorikhoz.
-Óóó istenem hát miért nem ezzel kezdte. Ki a folyóson végig egyenesen aztán jobbra, majd az első elágazásnál balra ott az aztán végig az üveg hídon és le a lépcsőn jobbra aztán balra és a 128.9.terem. Ne kérdeze miért kell törtbe megadni. Tiszta baromság.
-Jó, nagyon köszönöm. Hát ez egy idő lesz mire óda eltalálok.
-Sok sikert.
-Köszönöm. -mondtam és neki vágtam az épületnek. Végig a folyóson és merre is kell menni? Jobbra vagy balra? Na ne tuti elfogok késni. Első elágazás balra. Akkor itt balra. Nem itt jobbra aztán kell balra menni. Végig az üveghídon. Uhhh hát ez nem tűnik túl biztonságosnak. Sebaj ez álmaim melója, adjon ez erőt. Le a lépcsőn aztán balra. Na csak oda fogok találni. Lefutottam a lépcsőn aztán elfordultam balra, de sehol nem találtam a 128.nem tudom már hányas szobát. Aztán úgy döntöttem, hogy már nincs sok időm szóval be nyitok az összes szobába és, csak megtalálom azt amelyiket keresem. Az első szobába benyitva totál lefagytam. Egy meztelen nő és férfi pózolt oda bent egy vigyorgó fotós előtt. Hát remélem a többi szobába nem ez lesz. Megfordultam és tudva, hogy milyen gyáva kukac vagyok most a soktól neki indultam előre, hogy újra megnézzem a szobákat a jobb oldalt is. Itt volt a 128.9. terem. Remek az az idióta rossz oldalt adót meg. Hogy rohadna meg. Na mindegy. Benyitottam és megláttam egy fiatal gyönyörű lányt. Felvettem a legilledelmesebb modoromat és a mézesmázos mosolyomat, majd köszöntem.
-Jó napot kívánok a kiegészítő cikkek állásinterjúára jöttem.
-Helló én is. A főnök elment kávéért. -mi ő a vetélytársam és nem a főnököm rosszabb már nem is lehetne. Na és szintén tévedtem. Nyílt az ajtó és bejött a főnököm, aki különösen hasonlított a lányra aki mellettem ült.
-Szia húgi akkor kezdhetjük.
-Jó napot. -köszöntem sokkosan, hiszen ki ne kapna ettől sokkot.  
-jó napot. Látom maga is megjött akkor kezdjük. A szabályok egyszerűek. Hozzanak be ma estére egy olyan cikket amihez van fénykép is. Éjfélig lehet hozni őket. Sok sikert. -nahát ez tényleg egyszerű, csak a húgával biztos elfogult lesz. 
-És Linda, nem leszek elfogult veled csak azért, mert a húgom vagy. -na persze. Kimentünk az épületből és sok sikert kívántunk egymásnak, bár én nem kívántam neki szívből. Beültem a kocsimba és az első gondolatom az volt, hogy Robert Pattinson, de aztán rájöttem, hogy róla biztos nem fogok semmit találni. Céltalanul kajtattam a városban, mert nem találtam semmit. Ma egyáltalán nincs semmilyen programja az egyik lényeges sztárnak se. Ma lehetetten bármit is találni gondoltam és kiszálltam a kocsiból. Besétáltam a főútról egy kis mellék utcába, ahol megláttam a két Rathbone ikret, de az egyik nem volt valami jó állapotba. Azonnal elővettem a fényképezőmet és elkezdtem fotózni. Miután, már elég képet csináltam, csak figyeltem, hogy mi történik épp. Ha jól vettem észre az egyikőjük Jake Rathbone teljesen leitta magát és a testvére nem nagyon foglalkozott vele. Ebből akár még szalag cikk is lehetne. Tökéletes a téma. Megjöttek a mentősök és elvitték Jaket én meg leléptem. gyorsan beültem a  kocsiba és megírtam a cikket a képekhez. Miután végeztem elszáguldottam a OKI-hez és bementem megmutatni a cikket.
-Jó napot.
-Óóóó ilyen korán? -kérdezte meglepetten a nő
-Igen tudja hatalmas szerencsém volt.
-Remélem a cikke is hatalmas.
-Hát szerintem az. -mondtam, majd átnyújtottam a cikket és fényképezőgépet.
-Tudja, mivel ez kiegészítő sztori így rövidre fogtam.
-Igen látom, de jó sok képet csinált.
-Hát, hogy mindenképpen legyen egy használható.
-Igen, helyes. Őnné a munka. A húgom nem hinném, hogy felültudna ezen kerekedni. Még ma feltesszük a nettre, ha megfelel. 
-Persze tökéletes. -mondtam és készültem elmenni amikor a nő újra megszólított.
-Én ezt elintézem maga menjen fel a fő irodába, hogy miben segíthet. Ma 12ig itt van a továbbiakba ez spontán lesz.
-Értem. -mondtam és felmentem.

(Jacksone szemszöge)

Remek ez a nap már nem lehet rosszabb. A testvérem Jake megint holt résszeg és lehányta a vadi új csukámat. Most komolyan lassan bérlete lesz a detoxikálóba. Pedig már kétszer végig csinálta az elvonót. Ez hihetetten ...és undorító.
.Fujj Jake ne rám. -üvöltöttem le a fejét, mert ezúttal egyenesen rám hányt.
-Bocsi. -mondta két hányás között
-Így be nem szállsz az autómba. Kihívom a mentőket.
-Nem kell, jól vagyok.
-Azt látom. -mondtam gúnyosa, majd tárcsáztam a mentők számát. Felfestettem nekik a helyzetet ők pedig jöttek. A szokásos brigád volt. Amikor megjöttek rögtön rámosolyogtak. Hát igen elégé sürün összefutunk. Jaket berakták a mentőautóba és vitték a detoxikálóba. Kiléptem a mentőautó takarásából és egy elfutó lányt láttam meg. Totál kétségbe estem. Egy éve tökéletesen titkoljuk Jakel, hogy egy részeges pali. Ez nem derülhet ki. Arra vettem az irányt ahova a lány futott. Befordultam a sarkon, de már nem láttam senkit. Ez lehetetlen. Jake szívét összetörte, hogy Taylorr Swift dobta. Totál kiakadt. Szerencse, hogy nem kezdet el drogozni is. Na igen, de azt nagyon sokat csinálja. És most, hogyha ez kiderül tuti drogozni is fog. gyorsan visszafutottam a kocsimhoz és beugrottam. haza száguldottam, mert tudtam ,hogy Jake csak holnap délbe szabadul. Amikor haza mentem bekapcsoltam a laptopot és a nettre felmenve sokkot kaptam. Az OKInál új újságíró van és az kapott le minket. Vagy 20kép volt fent. Körübelül 10képen látni, hogy Jake hány a többin a mentősök forgolódnak körülötte. Remek szóval most már egyáltalán nem tudom, hogy mit kezdjek.  Megláttam a képek alatt egy linket és rá kattintottam. Egy cikk kapcsolódott a képekhez, még jobb. Nézzük mit találtak ki.
Jackson és Jake Rathbone a részeges testvérpár. Jake többször is lehányat testvérét jinuis 30.án, A sztárért a mentősök jöttek. A testvére Jacksone minden érzelem nélkül nézzte végig ahogy a testvérét elvitték a mentősök. A sztár belőte a séróját halál nyugottan beült az új BMV-jébe és haza ment. A ridegszívű egoista testvér egyáltalán nem foglalkozik a testvérével akinek igen nagy szüksége lett volna rá. Talán a híreség nála a szívtelenséggel van összekötve.>Hát ez szép. Még hogy soha nem foglalkozok vele. Folyamatosan rá figyelek. Ez lehetetlen, mindent úgy kiforgatnak, hogy az hihetetlen.

2010. június 27., vasárnap

2.fejezet-Városnézés

 Sziasztok:) Na komikba nagyon kitettetek magatokért, de az 50ven mégse jött össze. Nem baj mi nagyon büszkék vagyunk rátok és reméljük sok komi jön ehhez a fejihez is bár ez nem olyan katasztrófa bomba mint az előző.
A következő héten csak egy friss jön, mert Réka táborba lesz, de hát van ilyen:) Jó olvasást, röhögést és sok-sok komizás kíván ♥Kriszi♥Szinit♥Rékuu♥


(Szinita szemszög)

Taxival elmentünk a Los Angeles-i Autószalonba.Csodálatos volt. Beléptünk az épületbe,ahol egy öltönyös krapek fogadott minket. Az arca olyan volt mintha fejbe találták volna egy tepsi sütővel a haja pedig úgy állt mint a széna kazal. Szóval, csak a ruha volt jó rajta.
-Jó napot,miben segíthetünk??
-Szeretnénk autót vásárolni.Én Szintia Perlaki vagyok,ő meg itt a barátnőm Réka Androsovits.
-Nos,milyen autót szeretnének??Van esetleg elképzelésük,hogy milyen legyen??
-Hmm...én valami gyorsat és stílusosat szeretnék.-elmélkedett Réka.
-Rendben,és ön??-fordult felém a talpnyaló.
-Én...valami kényelmeset,munkához kéne...valami komoly darabot,de a sebesség a szenvedélyem.
-Előbb nézzük meg a gyors kocsikat,aztán meg jöhetne a komoly darabok.Rendben?
-Oké.
Körbevezetett minket az egész szalonban,Réka egyből beleszeretett a Chevroletébe,ahogy meglátta.Odarohant hozzá és ölelgetni kezdte.
-Nem ismerem.-fordultam el vigyorogva.
-Na most miért??Háát nem gyönyörű??-tette fel a költői kérdést.
-De..de ez nem az én stílusom.Te maradj itt a szerelmeddel,én meg keresek magamnak egy NORMÁLISAT. Hol találhatóak a jó autók? -fordultam oda a személyes lábtörlőnkhöz.
-Ott.-mutatott oda,ahol egy csodálatos autó állt.Istenem...azt hiszem szerelmes vagyok.Egy autóba??!!Úristen..., hogy lehet egy autó ilyen tökéletes. Új típusú mégis komoly és biztos gyors is.
-Megtaláltam a kocsitt!! Áááááááááááá Ez egy Opel Zafira. Istenem írták, hogy milyen csodás autó, de a valóságba maga az álom. -sikítoztam, mire az összes öltönyös buzi engem kezdet el bámulni
-Nagyon drága...nem hiszem,hogy...-na persze,drága mi??Ne kezdje nekem itt bemesélni.
-Mennyibe kerül??
-A Chevrolet  58600dollár,az őn állma pedig 53900 .Mind kettőt megveszik??
-Ohh hát a minőséget meg kell fizetni. Igen,megvesszük.Tessék itt van a pénz.A papírokat most intézzük el.
-Rendben máris adom őket. -mondta tepsifej és úgy nézet ránk, hogy majdnem elnevettem magam.
Egy óra alatt elintéztem a papírokat és már mehettünk is az új kocsijainkkal.A haza vezető úton mindkettők feltekerte max. hangerőre a zenét és elkezdtünk énekelni.Hozzáteszem,hogy egy kicsit sem néztek hülyének minket.ááá.nem. Mindenki először a kocsiban álmélkodott, majd amikor megláttak minket a varázs elmúlt.  .Otthon nehéz szível letettük a kocsikat és elmentünk egyet sétálni a közeli parkba.Szerencsénkre még egy fagyis is volt ott.Hmm...
-Milyen fagyit kérsz??-kérdezte Réka
-Hm..egy lime-ot és egy citromot.Te??
-Én..egy...epret és egy kókuszt.
Kikértük a fagyikat és elindultunk sétálni.Nem voltak valami sokan a parkban.Egy tó mellet sétáltunk el éppen, amikor Réka úgy döntött, hogy most mutatja be nekem a tánctudását, aminek az lett a vége, hogy megcsúszott és eldobta a fagyit. na ez még a kisebb baj, de nagyon átkozom Réka védekező leflexeit, mert miatta én is a vízbe kötöttem ki. Mert, hogy az én kedves barátnőm amint megcsúszott nyult, hogy megkapaszkodjon valamibe és az  a valami én lettem. Sajnos én se álltam valami stabil lábakon, így engem is berántott a vízbe.
-Rékaaaaaaaa. -síkítottam.
-Mi a faszél rántotál be?
-Tudod a fagyi pont  a fejedre esett.
-Képzeld tudom.
-Na igen és gondoltam le kéne mosni. -nevetett és a víz alá nyomott. Miután nagy nehezen feljöttem a víz alól bosszú nélkül kijöttem és hátra se nézve elindultam haza.
-Héééé Szinti várj. Mi a baj?
-Szerinted ész lény kapitány? Hogy jönne rád a hasmenés amikor épp hányástól fuldokolsz és egy kilométeres körzetbe nincs Wc. -vágtam a fejéhez, mire ő a képembe röhögött. Hát igen tudja, hogy képtelen vagyok haragudni rá.
-Réka, legalább ne röhögj ki. Ebbe a cipőbe akartam holnap menni az állásinterjúra, de most nézd meg. Totál szét ment.
-Jólvan csak lazíts...be a levegőt és ki be és ki ...-mondogatta és gesztikulált hozz.
-És be és ki és be és ki....
-Hagy már abba!! Így is elég éők vagyunk nem kell még ez is.-ripakodtma rá
-Jó jó, bocsi veszek neked újat.
-Miből?
-Például pénzből?
-Hali most vetünk kocsit. Nincs több megtakarított pénzem, te meg nem dolgoztál az utolsó félévben, mert az akartam, hogy tanulj.
-Ezt most a fejemhez vágod?
-A melót? Nem. A cipőt? Igen.
-Jó, jó tudom, de figyel mehetsz az én ugyan ilyen cipőmbe.
-Neked nincs ugyanilyen cipő!
-Honnan tudod, h. nincs?
-Halihó aszt hiszem a legjobb barátnőd vagyok és egy házba lakunk.
-Oké, oké nyertél nincs ugyan ilyen cipőm, de vehetünk egy másik jó cipőt.
-És hali van pénzem és fogok dolgozni szóval nincs gond irány egy bolt.
-Oké, de figyelmeztetlek,hogy nem megyek lejjebb a minőségben.
-Jó, jó csak gyere már.
-Óóóóó istenem mi lenne veled nélkülem?
-Most, meg mi van?
-Nem akarsz átöltözni??
-Nem felejtettem ám el.
-Hát persze, hogy nem. -haza mentünk és átöltöztünk majd átmentünk a szomszéd utcába és végig mentünk a butiksorokon. Már kezdtük feladni amikor megláttam egy fekete bársony magassarkút.
-Meg van a cipőőőőőő. -sikítottam
-Végre.
-Na nézd csak ki morog. Te aki tönkre tetted a cipőmet.
-Na jó menjünk be és vegyük meg. -bementünk és felpróbáltam a cipőt. Az ami a kirakatba volt nem volt rám jó, így megkelett keresnem, hogy hol van az a fazon. És 5perc után meg is lett.  
-Na még ma meg lett.
-Igen képzeld még ma van, bár ezt te nem biztos, hogy feltudod fogni.
-Na fogd be azt próbáld fel.
-Tiszta szerep csere. Te szoktál viccelődni és én morogni.
-Ja, de ez most mindegy próbáld már fel, vagy feldugom  a segedbe.
-Jól van na. -mondtam és felvettem.
-Megyek benne egy kicsit, hogy kipróbáljam.
-Rendben. -elkezdtem sétálni. A cipő kényelmes volt és tudtam is benne menni, de nem voltam felkészülve a Réka féle útakadályokra. Ugyan is sétáltam és egyszer csak egy láb jelent meg előttem és kigáncsolt.
-Bazt meg Réka. -üvöltöttem rá idegesen mire mindenki engem kezdett el bámulni.
-Aszt hiszem a cipő kicsit nagy.
-Én meg aszt hiszem, hogy bunkó vagy.
-Jó, jó csak már haza akarok menni.
-Oké, akkor menyünk. -óda mentünk a kaszához mire a nő jól megnézet. Gondolom hallotta, hogy kicsit kikeltem magamból. Na mindegy. Réka kifizet és haza mentünk. Otthon hulla fáradtam rogytam az ágyra. Na igen a 6óra idő eltolódás és a mai nap izgalmai. Az ágyon feküdtem és arra gondoltam, hogy most már Los Angelesei csaj vagyok. Majd elnyomott az álom.

UI: SOK-SOK KOMI

2010. június 24., csütörtök

Első Díjunk!

Nagyon-nagyon szépen köszönjük.Bár szerintem ezt még nem érdemelte ki az oldalunk,mert még nagyon új.De azért jól esik:D

Akinek küldjük:
Dorcinak:www.intheprisonofemotions.blogspot.com
Kriszti.kének:www.twilightfanfic-kriszti.blogspot.com
Alicenek:www.fulladas.blogspot.com
Rebynek:www.reby-everlife.blogspot.com
Monshenak:www.icemanfanfic.blogspot.com
Lindus:www.twilighthappyendornot.blogspot.com
Lindus és Klajcsíí:www.klaulin.blogspot.com
7.dolog rólunk
1.Osztálytásrak vagyunk.
2.Cinti a komoly Réka meg a vicces.
3.Jövőre elballagunk.:'( :)
4.Imádunk írni,olvasni.
5.Cininek szőkés-barna a haja,míg Rékának barna.
6.Nagyon sok barátunk van.:D
7.Ismerkedős tipus mind a kettőnk.

2010. június 23., szerda

1.fejezet-Málnaszörp, hidegzuhany és a szomszédok

 Itt az első feji. Amikor írtuk kiröhögtük még a belünket is a Rékuuval. Szóval jó olvasgatás és sok-sok
komizást.Most kivételesen csak Réka szemszögéből íródott.
 Puszka ♥Szinti♥Rekuu♥



  (Réka szemszöge)

Szinti abba hagyta a nevetést, mert megszólalt a mobilja.
-Ooooo Istenem, most mit csináljak? -kérdezte a világ leghülyébb kérdését
-Hát talán vedd fel. -tanácsoltam
-Ok. Jó napot. Szintia Perlaki vagyok.
-Melanie Froster vagyok a OKI főszerkesztője. Önnek van esélye, hogy megkapja ezt a munkát.
-Értem. -mondta nevetéstől fuldokolva, mert aljas módon lecsaptam a helyzetre és megbosszultam, hogy kinevetett. Na most ki nevet. Igaz megint ő, de mindegy.
-Holnap lesz egy meghallgatásunk,egy újságírói állásra. El tudna jönni rá??
-Hát persze. Hová menjek és hányra? -kérdezte, bár ezt nem nagyon lehetett érteni, mert egy hatalmasat röhögőt pont bele a mobilba
-Talán valami vicceset mondtam?
-Nem, nem tudja csak van itt egy kis probléma.
-Oooo értem szóval maga ilyen nagyon elfoglalt tipus?
-Nem, nem kérem elnézését. Mondhatja hova menjek?
-A Newtoomen utca.
-Kiütlek a bugyidból. -üvöltötte.
-Oooh Istenem.
-Jaj asszonyom nem önnek mondtam. Ott van halló halló.
-A nyanya lebaszta, de most megszívod. -mondta és a pultra nyúlt ahova amikor feljött hozzám a letette a pohár málnaszörpöt.
-Nem, ezt nem teheted.
-Dehogy nem.
-Nem mered.
-Próbáljuk ki. -mondta és a fejemre öntötte a szörpöt.
-Nem hiszem el, hogy megtetted.
-Pedig el kéne.
Na jó édes a bosszú. -gúnyolodtam és a tusoló felé lögdöstem. Belöktem alá és kinyitottam a csapott ahonnan a jéghideg víz egyenesen a nyakába ömlött, mire elkezdett sikoltozni.
-Neeeeeeeeee.
-Deeeeeeeeee.
-Úgy sikoltozol mint egy kanári.Pedig ez még csak a kezdet. -mondtam nevetve
-Ezért még kapsz. -fenyegetőzött.
-Libuskám, nem vagy abba a helyzetbe, hogy fenyegetőzhess, mert megszívtad, megszívtad, megszívtad, de most tényleg nagyon megszívtad. -énekeltem gúnyosan
-Abba hagynád ezt a megszívtadozást.
-Nem. -mondtam és kinyújtottam a rá a nyelvem, ennek pedig az lett a következménye, hogy engem is berántott a víz alá.
-Naa, ne már.
-Nézd. -mondta és vízre mutatott -ezen rögtön nevetnem kellet
- Vér váááááá. -mondta és a hajamat ami málnaszörpös volt hozzá nyomtam. 
-Óóóó drága Szinti kanáricska megszívvta..óóó..je je.
-Halihóóóóóóó te meg úgyvisitozol mint egy malac akit ölnek és énekelni se énekelsz jobban
-Te se vagy egy énekes kanárikám.
-Úgy énekelsz mint egy éhes rozzmár.
-Héééka hékka ez ne...
-Héééka héka ez igenis így van.
-Óóóóó atyaég maguk az új szomszédok?
-Hát mi lennénk azok. -mondtam nevetve
-Marie vagyok és ő itt a lányom Kate a férjem pedig Joe.
-Sziasztok. -mászott ki Szinti a víz alól és köszönt a vendégeknek. de hála a sokk vizezésnek minden csupa víz volt ő megcsúszott és telibe neki szállt a nőnek és a földre lökte plusz rendesen összevizezte. Na igen ezt senki nem bírná nevetés nélkül végignézni pláne nem én szóval jót nevetem a helyzeten. Követtem Szintit és, hogy extra hülyének nézhessenek minket a szomszédok én is megcsúsztam és épp feltápászkodó Szintire estem aki visszaesett a nőre. Nevetéstől fuldokolva próbáltam az súgni Szintinek, hogy fő az első benyomás, de a nevetés miatt kiabáltam. A szomszédok nagy nehezen összeszedték magukat és sokk morgolódás közepette elmentek. Elcsíptünk egy két ezek elmebetegek meg idióták megjegyzést, de nem nagyon foglalkoztunk vele. Szinti egyébként komoly komoly típus és kötekedős, de néha meg ilyenje van. Alapjába véve én vagyok a mókamester aki folyton leégeti magát, de most mindketten nagyon égők voltunk.
-Szerintem ki kéne pakolnunk. -mondta Szinti. Na igen eddig volt ilyenje. Na mindegy.
-Oksa, pakoljunk. -miután megvitattuk melyik szóba kié legyen és kipakoltunk kimentem a kertbe, hogy megnézzem az milyen. Alig léptem ki amikor a szomszédok  rottweiler kutyája rám ugrott. Letepert a földre és összevissza nyálazott. És hab a tortán, hogy pont ekkor jött meg a  főnököm. Bassza meg.
-Óóóó agya ég mi a faszom történt veled te elmebeteg.
-Kuss. -sziszegtem.
-Segíthetnél.
-Ooo Istenem. -mondta és kijött felsegíteni, de meglátta a főnökömet és egy pillanatra lefagyott.
-Mi történt? -faggatózott a főnököm. -mielőtt még válaszolhattam volna Szinti neki kezdett
-Hát első lépésben összeveszett a tusolóval a kutya meg úgy tűnik szereti az újoncokat. -mondta és próbálta minél távolabb tartani magától a kutya fejét
-A ha jó látom a tusolóval mind a ketten összevesztek.
-Nos igen.
-Tudja, próbáltam segíteni neki.
-Áááá milyen kedves.
-Maga nem akar esetleg orvos lenni.
-Ácsi ácsi az orvos én alkarok lenni. Ő médiával foglalkozik.
-Értem. Szóval ön Réka Androsovits?
-Igen én lennék az.
-Remek holnap kezdhet a papírok. ha ezeket átveszti ön fel van véve.
-Köszönöm. -mondtam és elvettem a papírokat. A férfi az autójához ment és a lehúzott ablakból még vissza kiáltott. 
-Holnap 7kor a detoxikálóban.
-Mi?? Én nem a detoxikálóba akarok menni én orvos vagyok.
-Háháháhá. -mondta Szinti
-Ez szivattyú. Na jó nekem meg visszakel hívnom a nőt, mert nem tudom, hogy hányra menjek holnap a meghallgatásra, ha egyáltalán ezek után van esélyem.
-Ne morogj már. Az a vén picsa tuti felfog venni. különben ellátom a baját.
-Oksa. -Szinti bement a szobájába és felhívta a nőt és ha jól hallottam ki is talált valami jó magyarázatot, hogy mi történt. Igen ez az én barátnőm.
-Kapaszkodj, mert ha megkapom a melót 6tól 11ig fogok dolgozni. Még jó, hogy autóval15percre van a cég.
-Autó?
-Te autót akarsz venni? Elárulnád miből?
-Oké lebuktam. emlékszel, hogy mindig milyen későn értem haza. Nos, mert két helyen dolgoztam. gyűjtöttem és összejött a pénz egy kocsira. Azaz kettőre, mert neked is gyűjtöttem, mert ha én újságíró leszek akkor tuti kelleni fog egy autó.
-Mért nem szóltál?
-Mert már azért is utáltál, hogy titokba felmondtam helyetted, hogy rendesen befejezhesd a sulit. 
-Persze,hogy... várjunk csak azért kerestél olyan sokat.
-Nem, nem azért. Komolyan annyit kerestem.
-Oké elhiszem, de ha annyi pénzed volt mért nem kerítettél jobb házat. Mert most kivételesen a kocsi fontosabb.
-Igaz, na taxi azt megyünk.
-Oksa. -válaszolta


Na ilyen lett az első feji reméljük tetszett és szétröhögtétek magatokat rajta. Egyébként nem lesz az egész ilyen.
Puszka  ♥Szinti♥Rekuu♥

Ui: Ne felejtsétek el SOK-SOK KOMI.

2010. június 22., kedd

Prológus

Háát itt van a prológus.:)
Elég viccesre sikeredett.
Szeretnénk egy-két komit.
Puszi:Cinti&Rékuu♥♥

(Szinti szemszög)

-Rékkaaaa!-kiabáltam fel az emeletre,ahol őméltósága pakolászott még mindig.-Le fogjuk késni a gépet!-türelmetlenkedtem..
-Jól van,jól van.Mit vagy úgy oda.jövök már.-Réka maga volt a megtestesült nyugodtság,ő soha sem idegeskedett bármi is történt.
-Na végre,hogy lefáradt a királykisasszony.-csipkelődtem egy picit.
-Chh...nyugi,három órával előtte ott leszünk,nem fogjuk lekésni a gépet.-nyugtatott meg.
-Rendben,de én akkor se szeretek elkésni.Na induljunk,a taxi már lent vár.-tuszkoltam ki Rékát és a hatalmas bőröndjét az ajtón.Beszálltunk a taxiba és már indultunk is a Ferihegyi repülőtérre.
Kemény három órát ültünk azokon a szar székeken,amíg vártunk a becsekkolásra.Fél óra múlva már fel is szállt a gépünk,ami Los Angelesbe tartott.Kényelembe helyeztük magunkat,mert hát azért 24 órás út azért az egy kicsit sok.

24 óra múlva....
-Szintiii.-rázogatott valaki,gondolom Réka lehetett az,ő szokott ilyen kedvesen felkelteni.-Mindjárt leszállunk,kelj fel.
-Hmm...mi??már itt is vagyunk??-lettem élénkebb egy szempillantás alatt.Még soha életemben nem voltam Los Angelesben,állítólag nagyon szép város.Egyszer el akartam jönni ide,de hogy ide költözzek,na ez a hab a tortán.Réka ébresztése után megszólalt a hangszóró.
Hölgyeim és uraim,kedves utasok.Hamarosan megkezdjük a leszállást,kérem kapcsolják be öveiket.Köszönjük.
Mindenki követte a sztyuárdesz utasításait,így tíz perc múlva már a csomagjainkat is átvehettük.
-Jajj de izgatott vagyok,hogy itt lehetek.-örvendeztem.
-Én is,de én inkább arra vagyok kíváncsi,hogy milyen házunk lesz és hogy kik lesznek a szomszédaink.-kacsintott rám Réka nevetve,mire tőlem egy szemforgatást kapott.Az egész utat végig röhögtük Rékával,míg nem egyszer csak megállt a sofőr egy palotaszerű háznál....

(Réka szemszög)


-Te szentséges Szűz Mária.Ez meseszép...el se hiszem,hogy ez a miénk..Csípj meg.-ámuldoztam.
-Asszztaa..-Szintinek ez volt az értelmes válasza.
-Khm...öö..hölgyeim,sajnálom,hogy csalódást kell okoznom önöknek,de nem ez a ház az önöké,hanem az ez melletti...az ott.-mondta a sofőr egy kissé feszengve.
-Mi??!!-sikítottam.-Ez?!De hogy??Mi??Ez??Ez most ugye csak vicc??-hupsz,az állunk nagyot koppant.Egy kissé beégtünk.
-Viszlát hölgyeim.-köszönt udvariasan a taxi sofőr,majd elhajtott.
-Hát akkor költözzünk be abba a házba,mondjuk jobb,mint ahol laktunk,de nem valami szép.Remélem belül szebb lesz.-azzal elrángattuk a bőröndöket az öreg házhoz és Szinti kinyitotta a ház ajtaját.
-U-R-A-M-A-T-Y-Á-M!!Ez meg hogy néz ki??!!Tisztára,mint egy zombi land.-rémüldözött Szinti.
-Jujj,ez tök rémisztő.-újjongtam,nem tudom,de én valahogy imádtam az ijesztő dolgokat.-Nézzünk körül.-ajánlottam fel.Míg Szinti lent nézett körbe,addig én fent.Éppen a fürdőszobába léptem be,megtettem az első lépést,ami hiba volt.A padló ugyanis egy kissé vizes volt.A lábam előre csúszott és lenyomtam egy spárgát,miközben magammal rántottam a polcot,amin sok ragacsos dolog volt.
-Szintiiiii!!-ordibáltam.-Hogy baszná meg az a jó kulimászos francia muffin a citromöntetes legyét!!-szitkozódtam.Azonnal felrohant Szinti,hogy megnézze mi történt.Mikor meglátott engem vizesen és ragacsosan,miközben éppen spárgázom és unottan dobolok az ujjaimmal nevető görcsöt kapott.
-Jajj..Ne..ne menj innen..ezt nem...nem...bírom....ááá..-fogta a hasát.
-Most meg kinevetsz ahelyett,hogy segítenél??-tettetve húztam fel az orromat,aztán már én sem bírtam továáb és engem is elkapott a nevetőgörcs....