Prológus

Háát itt van a prológus.:)
Elég viccesre sikeredett.
Szeretnénk egy-két komit.
Puszi:Cinti&Rékuu♥♥

(Szinti szemszög)

-Rékkaaaa!-kiabáltam fel az emeletre,ahol őméltósága pakolászott még mindig.-Le fogjuk késni a gépet!-türelmetlenkedtem..
-Jól van,jól van.Mit vagy úgy oda.jövök már.-Réka maga volt a megtestesült nyugodtság,ő soha sem idegeskedett bármi is történt.
-Na végre,hogy lefáradt a királykisasszony.-csipkelődtem egy picit.
-Chh...nyugi,három órával előtte ott leszünk,nem fogjuk lekésni a gépet.-nyugtatott meg.
-Rendben,de én akkor se szeretek elkésni.Na induljunk,a taxi már lent vár.-tuszkoltam ki Rékát és a hatalmas bőröndjét az ajtón.Beszálltunk a taxiba és már indultunk is a Ferihegyi repülőtérre.
Kemény három órát ültünk azokon a szar székeken,amíg vártunk a becsekkolásra.Fél óra múlva már fel is szállt a gépünk,ami Los Angelesbe tartott.Kényelembe helyeztük magunkat,mert hát azért 24 órás út azért az egy kicsit sok.

24 óra múlva....
-Szintiii.-rázogatott valaki,gondolom Réka lehetett az,ő szokott ilyen kedvesen felkelteni.-Mindjárt leszállunk,kelj fel.
-Hmm...mi??már itt is vagyunk??-lettem élénkebb egy szempillantás alatt.Még soha életemben nem voltam Los Angelesben,állítólag nagyon szép város.Egyszer el akartam jönni ide,de hogy ide költözzek,na ez a hab a tortán.Réka ébresztése után megszólalt a hangszóró.
Hölgyeim és uraim,kedves utasok.Hamarosan megkezdjük a leszállást,kérem kapcsolják be öveiket.Köszönjük.
Mindenki követte a sztyuárdesz utasításait,így tíz perc múlva már a csomagjainkat is átvehettük.
-Jajj de izgatott vagyok,hogy itt lehetek.-örvendeztem.
-Én is,de én inkább arra vagyok kíváncsi,hogy milyen házunk lesz és hogy kik lesznek a szomszédaink.-kacsintott rám Réka nevetve,mire tőlem egy szemforgatást kapott.Az egész utat végig röhögtük Rékával,míg nem egyszer csak megállt a sofőr egy palotaszerű háznál....

(Réka szemszög)


-Te szentséges Szűz Mária.Ez meseszép...el se hiszem,hogy ez a miénk..Csípj meg.-ámuldoztam.
-Asszztaa..-Szintinek ez volt az értelmes válasza.
-Khm...öö..hölgyeim,sajnálom,hogy csalódást kell okoznom önöknek,de nem ez a ház az önöké,hanem az ez melletti...az ott.-mondta a sofőr egy kissé feszengve.
-Mi??!!-sikítottam.-Ez?!De hogy??Mi??Ez??Ez most ugye csak vicc??-hupsz,az állunk nagyot koppant.Egy kissé beégtünk.
-Viszlát hölgyeim.-köszönt udvariasan a taxi sofőr,majd elhajtott.
-Hát akkor költözzünk be abba a házba,mondjuk jobb,mint ahol laktunk,de nem valami szép.Remélem belül szebb lesz.-azzal elrángattuk a bőröndöket az öreg házhoz és Szinti kinyitotta a ház ajtaját.
-U-R-A-M-A-T-Y-Á-M!!Ez meg hogy néz ki??!!Tisztára,mint egy zombi land.-rémüldözött Szinti.
-Jujj,ez tök rémisztő.-újjongtam,nem tudom,de én valahogy imádtam az ijesztő dolgokat.-Nézzünk körül.-ajánlottam fel.Míg Szinti lent nézett körbe,addig én fent.Éppen a fürdőszobába léptem be,megtettem az első lépést,ami hiba volt.A padló ugyanis egy kissé vizes volt.A lábam előre csúszott és lenyomtam egy spárgát,miközben magammal rántottam a polcot,amin sok ragacsos dolog volt.
-Szintiiiii!!-ordibáltam.-Hogy baszná meg az a jó kulimászos francia muffin a citromöntetes legyét!!-szitkozódtam.Azonnal felrohant Szinti,hogy megnézze mi történt.Mikor meglátott engem vizesen és ragacsosan,miközben éppen spárgázom és unottan dobolok az ujjaimmal nevető görcsöt kapott.
-Jajj..Ne..ne menj innen..ezt nem...nem...bírom....ááá..-fogta a hasát.
-Most meg kinevetsz ahelyett,hogy segítenél??-tettetve húztam fel az orromat,aztán már én sem bírtam továáb és engem is elkapott a nevetőgörcs....